Gondolkodó

Tarr Béla, Hranitzky Ágnes filmje: "A torinói lő"

Idézet „ A torinói ló” című filmből:

"- Mert minden tönkre ment, minden lealjasodott, de mondhatom magának azt is, hogy mindent tönkretettek, és mindent lealjasítottak. Mert itt nem valami Isteni ítélet forog fenn, az úgy nevezett, ártatlan emberi segédlettel, éppen hogy pont fordított a dolog.

Az embernek a saját ítéletéről van szó. Mégpedig a saját ítéletéről és pedig saját maga felett. Amiben persze a jóisten rendesen benne van. Hogy azt ne mondjam közreműködik…, és amiben közreműködik…,  nos, hát a leg ordenárébb teremtés amit maga csak el tud képzelni. Megrontották a földet… tudja? Hiába mondok magának bármit, mert mindent megrontottak, amit megszereztek, márpedig egy aljas sunyi alattomos harcban mindent megszereztek, mindent meg is rontottak, amihez ezek hozzájutottak azt megrontották. Márpedig mindenhez hozzájutottak. Így ment ez a teljes győzelemig, a teljes diadalmas végig. Megszerezni, megrontani – megrontani, megszerezni. De mondhatom magának másképp is ha akarja. Vagy hozzáérni megrontani és úgy szerezni meg, vagy hozzáérni megszerezni és így rontani meg. Ez ment évszázadokon át, ment, ment és ment, csak ez ment. Néha suttyomban, néha durván, néha finoman, néha brutálisan ment, ment, csak ment. De mindig csak egy féle képpen, ahogy a patkány mar a lesből, mert tudja ehhez a tökéletes győzelemhez kellett az is, hogy az ellenfél, hogy mondjam magának…, tehát minden ami kíváló, nagyszerű, valahol… nemes, érti, ne bocsájtkozzon eleve semmiféle harcba, ne legyen semmiféle küzdelem, csak az egyik félnek a hirtelen eltűnése. Márpedig a kíválóaknak a nagyszerűeknek a nemeseknek az eltűnése, hogy mára ezek a lesből marással gyöztesek győztesek uralják a földet és nincs egy icike-picike odu sem ahová el lehetne előlük valamit dugni, mert minden az övék ami megszerezhető. Övék az is amiről azt gondoljuk, talán nem érik el, de elérik…, övék ma már az ég…, övék az összes álom…, övék a pillanat, a természet a végtelen csend…, de még a halhatatlanság is az övék. Érti? – Minden, minden örökre elveszett… s az a sok nemes kiváló és nagyszerű, csak állt ott, hogy így fejezzem ki magam, csak állt ezen a ponton és meg kellett, hogy értse és bele kellett hogy törődjön, egy se Isten, se Istenek és ezek a kiválóak, nagyszerűek, és nemesek, már rögtön az elején meg kellett, hogy értsék és bele kellet, hogy törődjenek…, persze képtelenek voltak erre… egyszerűen nem értették a dolgot. Elhinni elhitték, tudomásul venni, tudomásul vették, de nem értették… csak álltak ott értetlenül – bele nem törődve. Tudja még valami… az a vihar az ész felől meg nem világosította őket, akkor viszont már egy csapásra rájöttek, hogy se Isten, se Istenek, akkor már egy csapásra fölfogták, hogy se jó se rossz, akkor már megértették, és fölfogták, ha mind ez így van, akkor talán nincsenek már ők sem. Tudja szerintem ez lehetett az a pillanat amikor azt mondhatjuk, hogy kihunytak, elhamvadtak…., kihunytak és elhamvadtak, mint a tűz amit csak úgy magára hagyott valaki a réten. Az egyik folyamatosan vesztett, a másik folyamatosan győzött, veszteség, győzelem.. veszteség győzelem…. s nekem egy nap itt a szomszédban rá kellett arra jönnöm, rá is jöttem… tévedtem…., szomszéd, óriásit tévedtem, mikor arra gondoltam, hogy itt a földön valóban nem volt és nem is lehetett, semmi féle fordulat, mert higgye el én már tudom, ez a fordulat valóban bekövetkezett.

-          Ugyan má, marhaság!

-          Hmmr

Feláll és távozik. A lány mozdulatlanul nézi az ablakon át, ahogy megáll és meghúzza a pálinkát, majd folytatja utját."

Szolj hozzá: memik3@gmail.com

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat